Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását eredetileg két évvel ezelőtt, a művésztelep alapításának 125. évfordulóján szerette volna felállítani a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Költségeit azonban csak 2021 végén sikerült belefoglalni a városi költségvetésbe, így késett az avató.
A város régi főterén felállított alkotás Hollósy Simonnak, Réti Istvánnak, Iványi-Grünwald Bélának, Thorma Jánosnak és Ferenczy Károlynak állít emléket. A bronzból készült, életnagyságúnál nagyobb alakok nem állnak talapzaton és a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.
A pénteki szoboravatón mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnökhelyettese a művésztelep alapításának körülményeit idézte fel, és rámutatott, hogy több évtizedes létezése alatt nem csak létrehozta a magyar modern festészetet, de értő közönségét is megteremtette, a közízlést, a művészetről való gondolkodást is átformálta. „Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben – kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot. Meghatározót” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort.
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Nagybánya akkori polgármestere örömmel fogadta és támogatta is a művészeket, több műteremlakást építtetett számukra, a szellemi „infrastruktúra” támogatását is fontosnak tartotta.
Kelemen Hunor köszönetet mondott Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnöknek és Pap Zsolt István nagybányai alpolgármesternek a kezdeményezésért és Catalin Chereches polgármesternek, hogy támogatta a szoborállítás ügyét. Hangsúlyozta: a nagybányai iskola ma már a város szellemi identitásának elidegeníthetetlen része, csodálatos örökség, amely a jövőre is hatással lesz.
A Maszol hírportál beszámolója szerint a szoboravatón Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja is felszólalt, aki úgy vélte, hogy a nagybányai szoboravató útmutató a jövő generációinak is. Kiemelte, hogy a kezdeményezést politikai színezettől vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatták, így szerinte a közös ünnep „friss levegőt jelent abban a világban, amiben sokszor műport lélegzünk”. „A nagybányai művésztelep egy olyan közös nevező, amire románok és magyarok joggal büszkék” – idézte a vezető konzult a Maszol.
A hírportál szerint Pap Zsolt István alpolgármester úgy fogalmazott, nem kérdés, hogy az alapítók szobrának méltó helye van Nagybánya főterén, és emlékeztetett arra, hogy a szoborállítás régi vágya a helyi közösségnek. Catalin Chereches polgármester azt emelte ki, hogy el kell ismerni a közös értékeket, a pozitív példát, azokat, akik hírét vitték a városnak a világban.
Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, két éve állították szülővárosában, Máramarosszigeten.
A 120 ezer lakosú Nagybányán a lakosság mintegy tíz százaléka magyar nemzetiségű.
(Forrás: MTI, borítókép forrása: RMDSZ Nagybánya Facebook oldala/Gönczy Tamás)
