Bár kevésbé ismert talán, de Máramaros megye szebbnél szebb vidékeket, különleges természeti és építészeti kincseket rejt. Székhelye Nagybánya, s ebben a csodaszép, régi bányavárosban is mindenképp érdemes eltölteni egy-két napot, de a környékén is bőven akad látnivaló, ebben a cikkben rögtön három környékbeli helyet is ajánlunk.
Felsőbánya (Baia Sprie) több mint 15 000 lakosú kisváros, amely Nagybányához hasonlóan már gyakorlatilag a középkor óta szerepel az írásokban, mint az ércbányászat egyik legjelentősebb helyszíne. Manapság persze már nem foglalkoznak itt bányászattal, de a helyiek bizonyára sok családi történetet tudnának mesélni, hiszen a jelenlegi lakosok felmenői közül sokan dolgoztak még akár néhány évtizeddel ezelőttig a bányaipar valamely területén.
A város kultúrája, vallása azonban – hasonlóan a környező bányász településekhez – megőrizte az emlékeit, az itt élők többsége talán mai napig ismeri és el tudja énekelni a bányászhimnuszt, sőt annak a katolikus szöveggel módosított verzióját is, mely nagyszerű szolgálatot tett a híveknek azokban az időkben, amikor a templomokban tilos volt a magyar himnuszt játszani. Tavaly nyáron pedig retro bányásznapot is tartottak a templomkertben, ahol kicsik és nagyok is nagyszerű, a bányák világával, bányászattal kapcsolatos programokon vehettek részt.
A város egyik nevezetessége az 1800-as évek közepén épült, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kéttornyú római katolikus plébániatemplom, melynek főoltárképét Lotz Károly festette 1858-ban. A jelentős építészeti emlék neoromán-neogótikus stílusú. Gyönyörű az 1793-ban épült, eredetileg görögkatolikus, ma ortodox fatemplom is, de van a városban szintén az 1800-as évek végén épített református templom. A városháza 1733-ban épült barokk stílusban, és sokáig ez adott helyet a bányászhivatalnak, majd egy másik épületbe költöztették a hivatalt, mely épület szintén 18. századi.
A térség bővelkedik természeti szépségekben, a környező hegyek között több túraútvonal is található, innen kezdődik a Gutin-hegység, a forrásvizek remek alternatívái a vezetékes ivóvíznek, a helyiek gyakran használják főzéshez, de télen a síelőknek is bőven akad megfelelő helyszín.
Egy felsőbányai kirándulás mellett, ha jut idő, mindenképp érdemes egy rövid túrát beiktatni, a katolikus templom közeli utcából indul ugyanis az útvonal fel a Kék-tóhoz (Lacul Albastru), mely egyedülálló természeti kincs talán egész Európában. A tó különlegessége, hogy a vize színjátszó, attól függően változik, hogyan érik a felületét a napsugarak, de a széljárás és a hőmérséklet is befolyásolja a színét. A tó egy bányaomlás alkalmával keletkezett az 1900-as évek elején, a baleset következtében a kráterbe kerülő rézszulfát okozza a jelenséget. A hely 1977 óta természetvédelmi terület.
A tó nagyjából 3 km-re található a várostól, így a túra néhány óra alatt megjárható, a tóban ráadásul nyáron akár fürödni is lehet. Családi kirándulásnak is ideális, a túraútvonal nagyobb gyerekekkel is viszonylag könnyen járható. Ha valaki a környéken jár, semmiképp se hagyja ki a programot.
